Egyik nap sütött a nap, és gondoltam kimegyek táncolni. Táncoltam olyan fél óra hosszát, amikor kikapcsoltam a zenét, és leültem a lépcsőre. Pont oda sütött a nap, és felnéztem az égre, gondolkoztam, hogy van-e értelme annak, hogy itt táncolok az udvaron. Szívesen lennék háttértáncos, és egyéb, de sajnos nem tudom hogy. Hallok egy hangot:
- Michaela kislányom gyere be, ebéd! - mondta az anyukám.
Bementem, és kaptam egyből egy kérdést:
- Mi baj van? - kérdezte anyukám.
Semmi semmi, és ahogy ki mondtam már be is mentem a szobámba, gondolkoztam, és fel néztem a szobám falára, ami tele volt Sofia Boutella képeivel. Hogy lehetnék én is ilyen sikeres és jó táncos?
Csörög a telefonom "tick tock tick tock hey Madonna":
- Igen - felvettem a telefont, és kíváncsian beleszóltam.
- Hello Maya vagyok. Elhoznád a kabátom, amit ott hagytam nálatok? - szólalt meg az egyik legjobb barátnőm.
- De átmegyek. - kicsit fáradtan, és nem sok kedvel válaszoltam.
- Rendben, akkor szia! - és elköszönt.
Gyorsan felöltöztem, és elköszöntem anyától, út közben hallgattam a "black eyed peas imma be-t", majd barátnőmhöz érve csengetek és kijön:
- Nah végre, hogy jöttél már! - szólt kicsit idegesen.
- Bocsi csak dugó volt.
- Hoztad? - kérdezi barátnőm.
- Persze! – válaszoltam, és bementem.
Nem is mentem nagyon be, csak a konyhában leültem, és TV-re lettem figyelmes, épp a kedvenc zenecsatornám ment a TV-ben, és néztem-néztem, és azt hiszem Justin Bieber egyik száma ment. Megszólal barátnőm:
- Nézd, ez a fiú olyan helyes! - mondta barátnőm.
- Igen az, és még milyen tehetséges. - tettem hozzá, és elgondolkoztam.
- Ugye őt úgy fedezték fel, hogy tett fel youtubra videókat, amibe énekelt, és Usher felnézett rá? Nem? - kérdeztem barátnőmtől.
- Én nem tudom, lehet. - válaszolt Maya, és közben a hűtőben keresett valamit, és kérdezte:
- Éhes vagy?
- Áh dehogy, de most mennem kell. Szia! - és gyorsan el is szaladtam.
- Szia, de hova mész ilyen gyorsan? - utánam kiabált, és meglepődött, hogy mi jött rám, de én már akkor a lépcsőnél jártam. Haza mentem és nem is kapcsoltam be a lapotopomat, hogy meg nézzem a szokásos dolgokat, mint: Facebook, Twitter. Csak mentem fürdeni, és már is aludtam. De valahogy egész este nem tudtam aludni, csak forgolódtam, hiszen mindig az járt a fejembe, hogy hátha sikerűl. Olyan 3 óra lehetett, amikor elaludtam.
Reggel korán felkeltem, és ismét kimentem táncolni, meghallgattam a black eyed peas imma be-t, és tudtam ez az a szám, amire táncolni kéne.
Elkezdtem gondolkozni, és bele is kezdtem, már félig ki is találtam a koreográfiát, és be is tanultam. De olyan meleg volt, és még mindig nem volt jó kedvem, hiszen nem olyan könnyű el kezdeni semmit se. De ha sikerül minden, akkor megéri. Egyből példaképemre gondoltam, Sofiara, hogy ő se úgy kezdet, hogy hopp, és Madonna háttértáncosa lett. Bementem a házba, kicsit pihentem, amikor kiabálok a szobámból. Rob gyere már egy kicsit:
- Mi az, mi az ilyen sűrgős? - kérdezte tőlem testvérem, és csak a kezébe nyomtam a telefonomat.
- Most ezzel mit csináljak? - kérdezte Rob.
- Csak vedd fel - feleltem.
- Rendben, de mit kezdesz ezzel? - kérdezte testvérem. és furcsán nézett rám.
- Majd meg látod - kacsintottam egyet, és bekapcsoltam a zenét.
Azt hiszem egy rengetegszer újra kellet venni, mert nem sikerült először se másodjára, majd csak harmadjára. Tesóm megszólal:
- Szerintem jó lesz ez, már különben is már fáradok.
- Minden kezdet nehéz! - mosolyogva válaszoltam, és szaladtam be a laptopomhoz.